ELŐADÁS ABSZTRAKTOK

Szemerey Márton

Pszichodráma vezető, szomato-pszichoterápiás szakember

Az előadás címe: Az identitás testi alapjai

A sajátosan emberi vívmánynak tekinthető identitás egész életen át változik. Miközben magán hordozza a különböző életszakaszokban szerzett tapasztalatok bonyolult lenyomatát, kidolgozottsága emberenként igen eltérő lehet. Alakulását a korai testi-érzelmi élmények és a családban zajló szocializáció mellett nagyban befolyásolja a tágabb kulturális környezet és maga a kor is, amelyben a személy él. Az identitás formálódásának közege éppen ezért mindig a személyes és a társadalmi szféra találkozási pontján kifeszülő erőtér. Mindez azonban számos kérdést is felvet. Milyen szomatikus forrásokból táplálkozik személyiségünk és önképünk, és hogyan viszonyulnak ezek az identitásunkhoz? Miként vesz részt a test az individuális és társas identitás létrejöttében és élethosszig tartó fejlődésében? Mit jelent általánosságban az önazonosságra nézve a 21. századi társadalmakra jellemző testtapasztalat? Az előadásban ezeket a témákat járjuk körül, kiemelve a kérdéskör szomato-pszichoterápiás vonatkozásait.

Dr. Széplaky Gerda PhD

Filozófus, esztéta

Az előadás címe: Poszthumán testkép, avagy az identitás válsága

A kultúránkban évezredeken át uralkodó testkép a görög művészet emberábrázolásából eredeztethető, melynek alapjául az istenek által megtestesített eszmények szolgáltak. A modern és kortárs képzőművészet leszámolt a szépség ideájára alapozott paradigmával: a test a művészeti reprezentációkban mint rút és mulandó matéria vált láthatóvá. A testkép átalakulásának folyamata egy állatias és félelmetes entitás reprezentációjához, egyúttal egy olyan hibrid testeszméhez vezetett, amely önnön határain túllépve keveredik más biológiai létezési formákkal, valamint a gépek és a mesterséges intelligencia által generált, emberen túli (poszthumán és nonhumán) létmódokkal. A művészet megváltozott testképe magán hordozza a kor emberképének lenyomatát: azt a krízisekre alapított identitásképet, amit a történelemben és  a bölcseletben bekövetkezett változások egyaránt előidéztek.

Előadásomban 20. és 21. századi képzőművészeti alkotások elemzésén keresztül mutatok rá arra, hogy a veszedelmesnek ítélt test kiszabadítása miért is nem a megdicsőüléséhez vezetett el, hanem inkább a felbomlásához és a széttöredezéséhez.

Faix-Prukner Csilla

Pszichológus, családterapeuta

Az előadás címe: Egyenlőbb identitások, kontextusfüggő testek

Identitásunk megalkotása nem zajlik légüres térben. Számos szociális-politikai információ függvényében építjük fel, szilárdítjuk meg, őrizzük, vagy alkotjuk újra az elképzelésünket, hogy kik is vagyunk. A kultúránk értékei, normái és történetei megjelennek az egyéni szinten, személyes identitásainkban. Testet öltöttségünk egy kiemelten társadalmilag és kulturálisan meghatározott párbeszéd folyamatában alakul, pillanatról pillanatra. Az identitáskategóriák hatalmi struktúrákhoz is kötődnek, ez pedig meghatározza nem csupán személyes erőnk érzetét, de térhasználatunkat, testhasználatunkat, legmélyebb biztonságélményeinket. Az előadásban azt a folyamatot térképezzük fel, ahogyan a kultúra, a minket körülvevő társadalom átszivárog a személyes szintre, szomatikus, szenzomotoros információkon keresztül. Közösen járjuk körbe annak jelentőségét, hogyan hat a társas kontextus identitásformáló erővel, hogyan mediálja a testi tapasztalat a kisebbségi, vagy normaszegő élményeinket, hatalomérzetünket.

Dr. Vermes Katalin PhD

Filozófus, mozgás és táncterápiás csoportvezető

Az előadás címe: A felelő(s) test: A testi identitás etikai összefüggései

Felelősséget vállalni önmagamért lehet. De ki vagyok én? Világos öntudattal rendelkező autonóm szubjektum, vagy szomatikus érzeteknek kitett, reszponzív testi lény? Mikor melyik? A felelős jelenlét időnként azt követeli meg tőlünk, hogy távolságot tartsunk testérzeteinktől, s függetlenítsük szellemünket. Más esetben viszont világosan érezzük, hogy a testi-affektív elérhetőség tesz minket erkölcsi szubjekummá. A túlnyomó testi tapasztalatok, érintettségek átmeneti háttérbe tolása, zárójelezése nélkülözhetetlen a szimbolikus kulturális tartalmak, a szellemi integritás fölépüléséhez, rétegződéséhez. Ha azonban túl jól sikerül a testtapasztalatok redukciója, s nem követi integrációs törekvés, destruktív személyes és személyközi folyamatok generálódhatnak. A tudat felértékelése a test alkotó vágyainak, érintettségeinek elismerése nélkül a saját és idegen élet kiürítését, kifosztását eredményezi. Az előadás arról az exkarnációs/inkarnációs mozgásról szól, ahogy a szubjektum – jó életet keresve – elfordul a testi tapasztalástól, majd újra és újra visszafordul hozzá inspirációért, értelemért. Az előadó a test fenomenológiáját kutató filozófus, kiképző mozgás- és táncterapeuta.

Dr. Hoványi Márton PhD

Katolikus teológus

Az előadás címe: Súlyos bűn-e a maszturbáció? Az “önfertőzés” katolikus morálteológiai értékelésének történeti kritikája

A nyugati kereszténység testreprezentációinak számos következménye kapcsolatban áll a hívő életgyakorlat morális előírásaival. Előadásomban a masturbatio neutrális latin megnevezése mellett az olyan stigmatizáló kifejezésekkel, mint az önfertőzés, illetett cselekvés morálteológiai megítélésével foglalkozom, a testről mint a bűn lehetséges forrásáról kialakított teológiai implikáció történetkritikai vizsgálata által. Ennek a speciális erkölcsteológiai elítélésnek a Katolikus Egyház Katekizmusának legújabb változata szerint a Szent Hagyomány középkori szakaszában van a forrása. Ismert ugyanakkor a katekézis praxisából egy olyan bibliamagyarázat is, amely az ószövetségi Onan történetét kapcsolja össze az önkielégítés tilalmával. Hipotézisem szerint sem a bibliai, sem a tradíció középkori forrásai nem az önkielégítés, hanem más bűnök elítélésére szolgáltak eredetileg. A biblikus szöveghely kritikáját korábban már a szentírástudomány képviselői elvégezték, ezért a hátralevő feladat Damiáni Szent Péter XI. századi Gomorra könyve című munkájának a kritikájával érhet célba. Amennyiben az önkielégítés elítélésének klasszikus forrásai inadekvátnak bizonyulnak, az a keresztény testfelfogás részleges újragondolását is eredményezheti.

Majoros Andrea

Gyermek- és serdülő klinikai szakpszichológus

Az előadás címe: A test szerepe a gyermek identitásának alakulásában Erich Neumann gyermekfejlődés-elméletében

Erich Neumann Jung tanítványaként sok területen tovább- és újra gondolta mestere elméletét. Utolsó műve szintézise a korábbi munkáinak. Az „A gyermek, a bontakozó személyiség struktúrája és dinamikája” című könyv évtizedekkel megelőzte korát. Ebben a műben választ kaphatunk arra, hogy a XXI. század kihívásaira miért az egyénben kell keresnünk a választ és miért sorsdöntő a test és a kapcsolódás a legkoraibb életszakaszunkban. Neumann azt írja: „Az őskapcsolat az ontogenetikus alapja az „egymással levésnek”, a „saját testben levésnek”, a „magában levésnek” és a „világban levésnek”. Ez azt jelenti, hogy a korai anya-gyerek kapcsolat minősége befolyásolja, hogy milyen lesz később a gyermek viszonya a másikhoz, a saját testéhez, , önmagához/a Selbstjéhez és a külvilághoz vagyis a közösséghez. Előadásomban ezeket a minőségeket szeretném körbejárni – különös tekintettel a testi vonatkozásokra.

Dr. Andrek Andrea PhD

Pszichológus

Az előadás címe: Szomato-pszichoterápiás módszerek alkalmazása a perinatális időszak elakadásainak oldásában

A gyermekvárás ideje felfokozott érzelmi állapot a várandós pár életében. A várandósság során átélt intenzív normatív krízis során anya és apa pszichés stabilitása egyaránt csökken: a szülők személyisége „megnyílik”, s e nyitottság kiváló lehetőséget nyújt a változásra: a személyiség korai „rétegei”, ezek sérülései mutatkozhatnak meg a felbukkanó érzésekben, konfliktusokban (Raphael-Leff, 1991; Condon, Boyce & Corkindale, 2004). A szomato-pszichoterápiás munka során a terapeuta saját felismerésein és érzésein túl testi szenzációi, valamint a pácienssel való szomatikus egymásrahangolódása nyomán a szomatikus szinkronjelenségek egyaránt hasznosításra kerülnek. A műhely célja, hogy felhívja a figyelmet a módosult tudatállapotban zajló szomato-pszichoterápiás munka intervenciós és prevenciós lehetőségeire a perinatális időszakban. A nehéz érzések megfogalmazása és a test-érzetek beazonosítása segíti a feszültségek és szorongások oldódását. Lényeges lépés a kliens saját érzéseinek, testérzeteinek, élményeinek elkülönítése a saját anyáétól, vagy akár két-három generációval korábban élt nehéz sorsú felmenőkétől. A saját érzelmek stabilizálása és testi lehorgonyzása segítheti a kellemetlen vagy fenyegető várandóssági tünetek enyhítését, megszüntetését (pl. émelygés, hányás, haskeményedés, vérzés). A terápiás folyamat során beazonosított saját test-érzetek, test-élmények segíthetik az anyákat abban is, hogy pontosabban érzékeljék testük, magzatuk és újszülöttjük jelzéseit a várandósság, szülés és gyermekágy idején. Az előadás során esetismertetéseken keresztül mutatjuk be a változások ívének támogatási lehetőségeit a gyermekvárás idején. Ismertetésre kerülnek a szerző tapasztalásában hatékonynak bizonyult hipno- és szomato-pszichoterápiás technikák, módszerek és ezek ötvözetei.

Horváth Éva

Sportmenedzser, perinatális szaktanácsadó, szomato-pszichoterápiás szakember, mozgásfejlesztő

Gitidisz Krisztina

Perinatális szaktanácsadó, védőnő, mozgásfejlesztő

Az előadás címe: Tüneten túl… – Labirintus vagy útvesztő?!

Bármely tünet megjelenését a szülők megélhetik fenyegető veszélynek vagy egy könnyed megoldandó problémának. A gyermeknél megjelenő tünet súlyosságának megítélése teheti a szülőket érzékennyé/törékennyé, vagy ellenállóvá/rezilienssé. Fontos a szülők megküzdési képessége, társas, intézményi támogatottsága, tudása, stb. A gyerek korai fejlődését az érés, kapcsolódás és sokoldalú aktivitás jellemzi. Az ezek által szerzett tapasztalatok, a neurológiai fejlődés minőségei együttesen foglalják magukban az önállósulás (differenciáció, individualizáció), az integráció (összerendeződés) és az adaptáció (alkalmazkodás) vagyis az önszabályozás folyamatait. A családon belüli interakciók során kialakuló bizalom és biztonság egyben a saját testével és önmagával ezen keresztül a családdal való azonosulás egyedi mintázatait hordozza, hozzájárulva az identitásformálásához. Kérdésként fogalmazódik meg bennünk, hogy a tünet kinek, minek a tünete? Mi a valós megoldás? Mi az amit tudunk a testről?

S. Nagy Zita

Neuropszichológiai szakpszichológus

Az előadás címe: A testi identitás alakulása a mozgásszervi rehabilitációs folyamatban

Testséma, testkép, testi identitás. Absztrakt fogalmak, melyek ugyanakkor nagyon is valóságos, megfogható, konkrét tartalmakkal bírnak: testünk megélését ragadják meg különböző szinteken. Az előadásban ezekhez a tartalmakhoz, most, a sérülések mentén közelítünk. Mit jelent a testünk megélése szempontjából, ha például amputálják a lábunkat vagy ha károsodik az idegrendszerünk egy balesetben? Hogyan alakul a testsémánk, a testképünk és ezeken keresztül a testi identitásunk ezekben a traumákban? Esetrészleteken keresztül keressük majd közösen a választ a fenti kérdésekre.

MŰHELY ABSZTRAKTOK

Pintér László

EABP szomato-pszichoterapeuta, az Integrative Core Dynamics módszer alapítója és a képzés vezetője

A műhely címe: A szomato-pszichoterápia előnyei

A pszichoterápia egyik fő feladata, hogy segítse a klienseknek könnyebben kezelni a megterhelő érzelmi állapotokat. Előfordul, hogy a kliens racionálisan tudja, hogy bizonyos érzelmi állapotok átélési módja nem felel meg kognitív érettségének, azaz érzelmi és kognitív regressziót él át, amikor pl. megterhelő érzelmi állapotok kerítik hatalmába, Ez a belátás azonban sok esetben nem oldja meg magát  a problémát. A pszichoterápiás beavatkozásnak nemcsak abban kell segítenie a klienst, hogy megértse, mi történik vele, hanem abban is támogatnia kell, hogy érzelmileg meg tudjon birkózni a problémás helyzettel. Azaz, hogy nem essen vissza a gyermekkori működési állapotba. 

A test-pszichoterápia a testi emlékezet aktiválásán keresztül könnyen olyan érzelmileg regresszív állapotba tudja hozni a klienst, amelyben ő a problémáin biztonságosan dolgozni tud. A testi emlékezet felébresztésével az autonóm idegrendszer önkéntelen (tudattalan), egészséges, ösztönös érzelmi reakciói aktiválódnak, aminek révén a kliens érettebb érzelmi és mentális viselkedést tud kialakítani a traumás érzelmek kezelésére, amire korábban nem volt képes.

Ezen az Integrative Core Dynamics test-pszichoterápiás műhelyben bemutatom a testi emlékek aktiválásának alapelveit, valamint a problémás érzelmi impulzusok és reakciók működését és lehetséges kezelését, amelyek minden pszichés zavar gyökerét képezik.

A műhely témái:

• Hogyan tudjuk aktiválni a testi emlékezetet?
• Mikor aktiváljuk és hogyan tudunk dolgozni vele?
• Hogyan integráljuk az egészségesebb testi, érzelmi és mentális reakciókat a kliens személyiségének felnőtt részébe?

Dr. Albert András

Pszichiáter, bioszisztemikus módszerrel dolgozó szomato-pszichoterápiás szakember

Horváth Zoltán

Pszichológus, szupervizor, szomato-pszichoterapeuta

Bioszisztemikus műhely

A bioszisztémikus pszichoterápia egy olyan módszer és terápiás szemlélet, amely integrálni igyekszik a mentális (gondolatok, érzelmek), a testi (testérzetek) és a kapcsolati aspektusokat a terápiás folyamatban. Olyan nyitott terápiás módszer, amely következetesen beilleszti a szemléletébe a legújabb neurofiziológiai felfedezéseket is, így mindig friss és aktuális, dinamikusan megújulónak imponál. A workshopunk, céljai szerint, igyekszik bemutatni pár alapvető fontosságú bioszisztémikus megközelítést, saját élményt biztosító gyakorlatokon keresztül.

Horváth Éva

Sportmenedzser, perinatális szaktanácsadó, szomato-pszichoterápiás szakember, mozgásfejlesztő

A műhely címe: Perinatális Haptonómia: TEST-határok-ÉN

A workshop célja, eseteken és saját élményen keresztül bepillantást nyújtani a perinatális időszak érintés minőségeinek megtapasztalására. A perinatális időszakban a nonverbális jelzések megértése kulcsfontosságú a szülő gyerek kapcsolatban. A korai gondozás taktilis és egyéb érzékleti tapasztalatai, beépülnek a zsigeri, mozgásos, lelki, affektív mintázatokba. Létrehozva a létélmény, a kötődés, a saját test és az önérzés testi leképeződésének minőségeit, és az ön- és társas szabályozás alapjait. A szülő-gyerek kapcsolatban létrejövő nonverbális szabályozásnak egyik talán legfontosabb eleme, hogy a szülő hogyan, milyen minőségben tud oda-vissza váltani probléma megoldásból, támogatói, kapcsolati, meghallgatói attitűdre a fejlődés, az egészség és közös jóllét támogatása érdekében. A terápiás munka szempontjából a haptonómiás kontaktus és jelenlét fontos eszköz a perinatális időszak korai élményeinek és kapcsolati mintáinak átdolgozására, a testi szenzációk tudatosítására, értelmezésére, és a fejlődési folyamat támogatására.

Horváth Viktória

Mentálhigiénés szakember, pszichodráma vezető, fókuszolás-orientált terapeuta

Miklós Barbara

Klinikai szakpszichológus, személyközpontú és fókuszolás-orientált terapeuta

A műhely címe: Önmagunkhoz való kapcsolódás a Fókuszolás folyamatán keresztül

Identitásunk alakulása a minket ért élmények sorozatának eredménye, amely élmények sejtszinten is hatással vannak a testünkre, és életünk során részben tudattalanok maradnak.  Ezek a tapasztalatok meghatározzák későbbi kapcsolatainkat, önmagunkról kialakított elképzeléseinket, testképünket, identitásunkat.

A Fókuszolás (Focusing) a közvetlenül megélt testi érzetekre alapozó önsegítő és pszichoterápiás módszer, amelyet Eugene T. Gendlin, amerikai pszichológus dolgozott ki a 60-as években a személyközpontú megközelítés hagyományaira alapozva. Napjainkban a Fókuszolás önálló terápiás irányzatként (Fókuszolás-orientált pszichoterápia) is egyre népszerűbb, de technikája más pszichoterápiás irányzatokba, valamint a pedagógia és a tréningek gyakorlatába is hatékonyan beilleszthető.

A Fókuszolás lényege, hogy a külvilághoz és önmagunkhoz való kapcsolódásunk elsőként testi élményekben ragadható meg. A cél ezen sejtszintű élményeinkkel való kapcsolat helyreállítása a testi átélt érzeteink és a hozzájuk kapcsolódó jelentéstartalmakra irányuló figyelmen és azok tudatosításán keresztül.

A műhely a gendlini Fókuszolás  módszerével lehetőséget kínál egy különleges élmény átélésére. A testi  élményeinkkel való kapcsolat helyreállításán dolgozunk, átélt érzeteinknek adott speciális figyelem, megengedés és elfogadás által.  A műhely segít felidézni, megtapasztalni saját testünkkel kapcsolatos korai tudásunkat is.

Dr. Kállainé Harangi Rita

Klinikai szakpszichológus, szomato-pszichoterapeuta

Dr. Indries Krisztián PhD

Klinikai szakpszichológus, szomato-pszichoterapeuta

A műhely címe: Testmítosz elemzés: A személyiségünk, a testi önvalónk és a kultúra mélyrétegei a művészetterápiában

Kemenczei Csilla, Belgiumban élő kiképző jungi pszichoanalitikus, művészetterapeuta alkotta meg a Testmítosz-elemzés módszerét (AMC©, Analyse des Mythes Corporels) melyet az Athanor Intézet oktat. A módszerben a jungi művészi kifejezés és a szabad asszociációs technika, az archetipális kollektív tapasztalatok és az analitikus test-pszichoterápiák egyes elemeinek integrálása valósul meg. A módszerdemonstrációs célú műhely során változatos testi, önkifejezési gyakorlatokkal dolgozunk. Narkisszosz történetén keresztül a résztvevők megérthetik a személyes életútjuk, aktuális élethelyzetük egyes aspektusait, amit a csoporton belüli találkozások dinamikája és a mitikus történet szála előhívhat.

Bárdos Adrienne

Feldenkrais mozgás- és testtudatosság tanár

A műhely címe: Kíváncsiság – figyelem – jelenlét. Mire jó a Feldenkrais módszer?

Leggyakrabban észre sem vesszük, hogy tanulunk valamit: egy új utat hazafelé, mert a régin nem tudunk haza menni, a másik oldalra áthelyezett villanykapcsolót, amit egy ideig a másik falon keresünk… Tanulásnak a síelés, a lovaglás, az új nyelv, a földrajz megtanulását tekintjük, amikor átadott tudást veszünk magunkhoz. Pedig magunktól tanultunk valamikor a hasunkra fordulni, felállni, járni. Hétköznapi kis cselekedeteink, a járdáról lelépés, a kar felemelése pont abba a magasságba, ahova szeretnénk, mind magától értetődőnek tűnik. Ráhagyjuk az idegrendszerünkre, hogy oldja meg, a tankönyvek leírják ugyan, de mi magunknak kevés (tudatos) tapasztalatunk van ezekről a folyamatról. És arról is, hogy sok apró mozgást és érzékelést érintő működésünk hozzáférhető nem csak sport és fejlesztés által, hanem magában a folyamatában önmagunkhoz való hozzáférés által. Moshe Feldenkrais (1904-1984) módszere arra ad lehetőséget, hogy megfigyeljük hogyan működik testünk, lényünk és frissítsük megoldási módjaikat. A módszer felhasználása épp ezért nagyon széles lehetőségeket ad a korai tanulástól sérült gyerekek esetében, vagy későbbi mozgásrendszeri nehézségek vagy akár mozgástáncművészetben való továbblépésben.

KÖZÖS MŰHELY ABSZTRAKT

A műhely vezetői: Dr. Andrek Andrea (Hipnoterápia), Bauer Andrea (Hangterápia), Beleznai Györgyi (Pszichodráma/monodráma), Szél Erzsébet (Komplex pszichoterápia), Szilágyi Vera (Szomato-pszichoterápia)

A műhely címe: Módszerközi nagycsoportos műhely testünk és identitásunk kapcsolatáról

Műhelyünkre különböző pszichoterápiás módszereket gyakorló terapeutákat hívtunk meg, hogy a test és identitás témájában saját módszerükből mutassanak meg egy-egy gyakorlatot. Így a résztvevők egy összehangolt folyamatban tapasztalhatják meg az egyes módszerek  együttműködésének sajátos hangulatát, összjátékát. 

KEREKASZTAL ABSZTRAKT

A kerekasztal résztvevői: Dr. Bokor László (Pszichoanalízis), Dr. Lubinszki Mária (Daseinanalízis), Dr. Merényi Márta (Mozgás- és táncterápia), Dr. Ormay István (Aktív-analízis), Szemerey Márton (Szomato-pszichoterápia)

Moderátor: Miklós Barbara

 A kerekasztal címe: Módszerközi kerekasztal a test, az identitás, és a pszichoterápia kapcsolatáról

A kerekasztal beszélgetésbe különböző pszichoterápiás módszereket képviselő terapeutákat hívtunk meg, hogy a test és identitás pszichoterápiás vonatkozásairól, illetve a szomato-pszichoterápia és más pszichoterápiás módszerek közötti kapcsolódásokról gondolkodjunk.

A beszélgetés során a test jelenlétét keressük, annak hogyanját és módját a különböző módszerekben Ennek során foglalkozunk azzal, hogy az elméleti megfontolások mentén ki milyen intervenciókkal dolgozik, hogyan valósulnak meg ezek a klinikai gyakorlatban és ezeknek hol vannak a kapcsolódási pontjai, különbözőségei. 

Igyekszünk eljutni olyan területre is, ahol a terapeuta már a módszeréhez való szubjektív viszonyulásain alapul a testhez való viszonyulása és a beavatkozásokban is az intuíció a meghatározó. Például: én így meg így csinálom, mert így szoktam, amit az elmélet és mainstream alátámaszt/nem támaszt alá/másik módszer technikája támasztja alá.