2019 november 23.

A MAGYAR SZOMATO-PSZICHOTERÁPIÁS EGYESÜLET V. KONFERENCIÁJA

” TEST és HATALOM “

Helyszín: Harmónia Palota Rendezvényközpont, Budapest, Múzeum u. 9, 1088

„Minden olyan esetben hatalomról beszélünk, ha egy társadalmi kapcsolaton belül van rá esély, hogy valaki a saját akaratát az ellenszegülés ellenére is keresztülvigye, függetlenül attól, hogy min alapul ez az esély.” Max Weber

A hatalom egyenlőtlenséget hoz létre a közösségen belül, hiszen az embereket a hatalom birtokosaira, és a hatalommal nem rendelkező és annak kiszolgáltatott személyekre tagolja. Első és legmeghatározóbb közösségünk közvetlen családunk, ahol az egyenlőtlenségből fakadó kiszolgáltatottsággal elsőként találkozhatunk.

A hatalom természete kettős: a hatalmon lévő, miközben a hatalmát a saját érdekében gyakorolja, a hatalomnak kiszolgáltatottak érdekeit is szolgálhatja. A hatalom eredetét tekintve az állatvilágból származik, ahol ez a kettős természet világosan megmutatkozik: a hatalom egyenlő az irányítás és elosztás jogával.

Testünkbe beíródnak,  testünkben leképeződnek hatalmi viszonyaink, hatalmi viszonyrendszerünk. Testtartásunk, mozdulataink, tekintetünk, arckifejezésünk, szavaink, hanglejtésünk, tüneteink, betegségeink hordozzák személyes és társadalmi történeteinket. Konferenciánkon ezt a témát járjuk körül a sejtszinttől a kollektív szintig.

 

Szemerey Márton: Konferencia megnyitó – megtekinthető!

 

ELŐADÁSOK

—————————————————————————————————————

Szemerey Márton

TEST ÉS HATALOM A PSZICHOTERÁPIÁBAN

A test, amely természeténél fogva elidegeníthetetlen résztvevője a segítő kapcsolatnak, a pszichoterápia közel 150 éves története során a legváltozatosabb formákban jelent meg a terápiás folyamatban. Korszaktól, kultúrától és szakmai megközelítéstől függően egyszer a gyógyulás kulcsaként tekintettek rá, másszor annak fő akadályát látták benne, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyták létezését. Egyesek a mozdulatok és a hang minél ösztönösebb, kifejező használatától remélték a lelki egyensúly helyreállását, mások ellenben a testet sok tekintetben elnémító idegrendszeri és érzelmi szabályozás szükségességét hangsúlyozták. E szakmai álláspontok mögött pedig gyakran eszmei áramlatok, a korszellem sajátosságai, valamint egymásra rétegződő kulturális elvárások bonyolult egyvelege azonosítható. A test ilyen módon elkerülhetetlenül, bár legtöbbször kimondatlanul lett minden olyan hatalmi viszonyulás tárgya, amely be tudott szűrődni a tágabb politikai és társadalmi környezetből a pszichoterápiás rendelőbe. Az előadás célja vázlatos áttekintést nyújtani e folyamat alakulásáról, számba véve annak legfontosabb állomásait, a 19. század végétől napjainkig.

 

Dr. Csabai Márta

A BETEGSÉG NYILVÁNOS MEGMUTATÁSA – SAJÁT KONTROLL, VAGY A MÉDIA PARANCSA?

A betegség hosszú évszázadokon-évezredeken keresztül az egyik legszemélyesebb tapasztalat volt, melyhez a külső hozzáférést részben az érintett egyén, részben az egészségügyi tudás és a test feletti kontrollt birtokló orvosok szabályozták. Az utóbbi évtizedek információs társadalma, és különösen az interaktív kommunikációt lehetővé tévő internet és a közösségi media elterjedése jelentősen megváltoztatta ezt a helyzetet. A betegség ezáltal a privát térből kikerült a nyilvánosság világába és ez, több szerző szerint, forradalmi változásokat hoz a testhez való viszony szempontjából is. A betegség történeteinek és képeinek nyilvános térben való megosztása egyfelől lehetőséget ad a társas támogatásra, a szenvedés enyhítésére, másfelől számos veszély forrása is lehet a téves információk átadásától, a stigmatizáción át az identitással kapcsolatos ambivalenciák erősödéséig. Különösen nehezítheti ezt az a gyakori (vélt) elvárás, hogy a nyilvános színtereken való önmegmutatás csak idealizált képet mutathat. A hírességekre és közszereplőkre különös nyomás nehezedik ebből a szempontból, hiszen életük sok esetben transzparens a nyilvánosság számára, amely el is várja, hogy bemutassák életük ezen történéseit is. Az előadásban a legfrissebb kutatások és esetpéldák alapján mutatom be, hogy mindez milyen kihívásokkal jár az érintettek számára, továbbá hogy milyen módon hoz létre újabb elvárásokat, reprezentációs és diskurzív formákat a betegség nyilvános megmutatásával kapcsolatban.

Dr. Csabai Márta

Szegedi Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet

 

Dr. Szalay Györgyi

KULTÚRÁNK MEGTESTESÜLT NORMÁI ÉS LELKI ELLENÁLLÓKÉPESSÉGÜNK A 21. SZÁZADBAN

“Padlógázzal és behúzott fékkel a globális pályán.”

Ami nem nő, az fogy. Aki nem tart lépést, az lemarad, kimarad, leszakad. A magyar középosztály pedig küzd, hogy lépést tartson, és e küzdelem egyik jelentős színtere a munka világa multinacionális vállalati környezetben.

A magyar kultúra érték- és hiedelemrendszereinek hatalomra vonatkozó jellegzetes mintázatai azonban inkább korlátozzák, mint növelik az egyén esélyeit a globális versenyben. A 62 ország vizsgálatára kiterjedő GLOBE (Global Leadership and Organizational Behavior Effectiveness) nemzetközi kultúra kutatási program eredményei alapján a mért hatalmi távolság értékkel Magyarország a legmagasabb hatalmi távolságú országcsoportba tartozik. Más szavakkal: a magyar társadalom tagjai a világátlagnál jelentősebb mértékben várják el, és fogadják el a hatalom egyenlőtlen eloszlását.

A hatalomhoz való viszonyulás pedig áthat mindent. E viszonyulás határozza meg, hogy életünk első meghatározó időszakában hogyan tapasztalhattuk meg személyes hatóerőnket és az autonómiánkat.

Fogantatásunk pillanatától kezdve minden élményünk a kultúránk, és kultúránk hatalmi viszonyrendszerének kapcsolatban átélt megtapasztalása is egyben.

Implicit testi memóriánk pedig pontosan őrzi, és idézi fel e tapasztalatok emlékét.

Az előadás konkrét esetpéldákon keresztül mutatja be, hogyan válik megtestesült kulturális programunk multinacionális környezetben a személyes hatékonyság gátjává, illetve hogyan segíti kulturális árnyékunk felismerését és meghaladását a test bevonása.

 

Dr. Szalay Györgyi

nyelvtudományok kandidátusa, kultúrakutató, icd-terapeuta

 

Faix-Prukner Csilla

MEGTESTESÜLT ELNYOMÁS – TESTEK A NORMA SZORÍTÁSÁBAN?

„A test az a központi médiumunk, mely által a világunk létrejöhet.”  – írja az ismert filozófus, Merleau-Ponty. Valóban, a test az, mely nyilvánvalóvá teszi jelenlétünket a társadalomban, már az embrionális fejlődésünktől kezdve ezen át növünk bele a szociális elvárásokba. A társadalmi rend a testek rendje is, a norma a testeken keresztül szabályoz. És viszont: a társadalmi üzenetektől, a nyelvtől, politikától nem függetleníthetjük testünket, az azon keresztül megerősített és felhatalmazott vagy megszégyenített, partvonalra szorított identitásainkat. Önazonosságunk stabilitása, önbizalmunk és megküzdési repertoárunk elválaszthatatlan a materiális valónktól és attól, ahogyan ezt a megtestesültségünket mások kommentálják, kezelik, kontrollálják.

Előadásomban néhány jellemző területét tárgyalom annak, ahol a norma nyilvánvalóan „megtestesül” a test fejlődésében, alakításában és prezentációjában, fókuszba a nemiség, nemi identitás kerül. Arra keresem a választ, hogyan befolyásolja a társadalmi hatalom a nemiséget és hogyan szerezhetünk, vagy veszíthetünk hatalmat nemünk testi megjelenésén keresztül.

Faix_Prukner Csilla

pszichológus, családterapeuta

elérhetőség: faixpruknercsilla@gmail.com

 

Dr. Hoványi Márton

A KISZOLGÁLTATOTT TEST TEOLÓGIÁJA. A SZEXUÁLIS VISSZAÉLÉSEK ÜTÖTTE SEBEK A JELENKORI KATOLIKUS EGYHÁZ TESTÉN

2018 nyarán az Egyesült Államokban a Római Katolikus Egyházat soha nem látott mértékben rázta meg a papság és a hitoktatók szexuális visszaéléseinek a botránya, amihez rövid időn belül a dél-amerikai, ausztrál, német és lengyel katolikusok traumáiról szóló hírek is csatlakoztak. Mivel a legtöbb adat az amerikai esetekről áll rendelkezésre, elsősorban ezeken keresztül lehet megvizsgálni az egyházon belül a szexuális visszaélések bűnének jelenkori struktúráját, röviden a kiszolgáltatott és a visszaélő emberek testének a viszonyrendszerét. Mivel ez a reláció a hatalomgyakorlás egyedi, szakrális aspektusa miatt különbözik más visszaélésektől, nemcsak erkölcsi, hanem általános teológiai szempontból is vizsgálható. Így a bűn kapcsán megfigyelendő test traumái mellett terápiája, megváltottsága és eszkatológiai várakozása is releváns szempontokká válnak az előadás során.

Dr. Hoványi Márton

teológus, irodalmár

elérhetőség: hovanyi.marton@gmail.com

 

Majoros Andrea

A HATALOM MEGJELENÉSE ÉS SZEREPE A GYERMEK FEJLŐDÉSÉBEN ERICH NEUMANN ELMÉLETÉBEN

Ahogyan az agressziónak, úgy a hatalomnak is van negatív és pozitív oldala is. Erich Neumann gondolatai hozzásegítenek, hogy könnyebben megértsük, és elfogadjuk ezt a kettősséget. Ha nagyon leegyszerűsítjük, akkor a pozitív értelmezése a hatalomnak a hatóerő (képes vagyok hatni a világra), a negatív pedig a birtoklás (ha birtoklom és uralkodom felette, akkor én irányítom, és nem fordul ellenem). A gyermek számára a „mindenhatósági érzés” egy születés utáni természetes állapot, amelynek semmilyen köze sincs a hatalomhoz „birtoklás” értelemben. A gyermeknek egy egészséges fejlődési folyamatban azonban szert kell tennie hatalomra: uralnia kell a testének egyre több funkcióját, meg kell tanulnia szép fokozatosan uralkodnia az érzelmein, kell tudnia határokat állítani és ki kell vívnia a helyét a közösségben, így tud hatni a környezetére. Amikor valamilyen oknál fogva sérül a korai anya-gyerek kapcsolat, akkor nagyon hamar megjelenik negatív értelemben a hatalom a gyermek életében: akár úgy, hogy ő lesz a „főnök” a családban, akár úgy, hogy a szigorúan tartó szülő hosszú ideig a gyermek életének, fejlődésének totális kontrolljára törekszik. Ekkor már egy agresszor-áldozat dinamikában mozgunk. A patológiás agresszió és a birtoklásra törekvő hatalom Neumann distressz Én fogalmához kapcsolódó jelenségek. Az előadásomban egy gyermek esetén keresztül szeretném megvilágítani, hogy a nem megfelelő szülői viszonyulás milyen átfogóan károsítja a gyermek fejlődését, a testi-, a lelki-, és a mentális fejlődést is alapjaiban megzavarja. A terápiás folyamatban a szülők megtámogatásával sikerült a patológiás viszonyulást átalakítani, és a gyermek fejlődését egy egészséges vágányra állítani. A család működése így meg tudott változni, már nem a „béke” utáni sóvárgás és a „harc” elkerülésére irányuló állandó késztetés határozta meg a viselkedésüket, hanem elfogadták, hogy a gyermeknevelés konfliktusok sorozata, amelyeket ők képesek kezelni ezeket a konfliktusokat, hatni tudnak a gyermekeikre.

Majoros Andrea

klinikai szakpszichológus

  

Rosnyay Nóra Rita – Schwarcz Ágnes

A KÜZDELEM, AZ ÖNÁTADÁS, ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FOLYAMATAI, HATALOM ÉS AUTONÓMIA KÉRDÉSEI A PERINATÁLIS IDŐSZAKBAN

A perinatális időszakban, tulajdonképpen már a babára való vágyakozástól kezdődően, a várandósság, a szülés és a lélektani gyermekágy idején, a hatalom és kiszolgáltatottság témaköre az anya életének több szintérén megjelenik. Érinti a

testhez való viszonyulást, az önrendelkezés kérdéseit, a családi és társadalmi környezettel való kapcsolat és bizalom témáit, egészen a nagyobb egésszel való szembesülésig, a saját hatóerő korlátainak megtapasztalásáig.

Ebben az időszakban oly erős a belső átformálódás, – a keretrendszer, a belső viszonyulások és a rendszert alkotó elemek is átrendeződnek -, hogy Daniel Stern kiemelt állapotnak, az anyaság állapotának nevezte, és olvasztótégelyhez hasonlította. A belső küzdelmek, az erőviszonyok átrendeződése alkotják az anyává válás lélektani folyamatát. A küzdelemből születő önátadás és együttműködés teszi lehetővé a fejlődő magzat számára szükséges környezet létrejöttét, a szülésre és a gyermekágy időszakára való felkészülést.

Az anya testi és lelki folyamatai alkotják azt a talajt, amibe a mag beágyazódik, és az általa és a környezete alkotta világba nő bele a baba. Amilyen ez a világ, olyan tapasztalatok, élmények érik a fejlődő magzatot és gyermeket, megalapozva az önmagáról és környezetéről alkotott képét, formálódó valóságát. A tartalmazó anya épp úgy lehet a gondoskodó mindenséggel való egység élménye, mint egy fenyegető, pusztító, romboló hatalom. Ez adja meghatározó jelentőségét ennek az időszaknak.

Az előadás során esetrészletekkel illusztrálva végigtekintjük a perinatális időszak legfontosabb hatalmi átrendeződéseit.

Rosnyay Nóra Rita

családterápiát végzett mentálhigiénés szakember, fókuszolás-orientált terapeuta.

Schwarcz Ágnes

mentálhigiénés szakember, fókuszolás-orientált terapeuta, transzperszonális terapeuta

a Perinatus Alapítvány munkatársai

 

Bárdos Adrienne 

HATALOM ÉS FÁJDALOM A GYERMEK FIZIKOTERÁPIÁKBAN

“én jobban tudom, mi kell neked”, avagy a “szépségért meg kell szenvedni” . A kezelések hatása az ellátottra és szüleire

Feldenkrais mozgás- és testtudatosság tanár vagyok 25 éve. Pár évvel ezelőttig csak felnőttekkel dolgoztam, – mert ők találtak meg – Csoportos (Awareness Through Movement) és egyéni (Functional Integration) leckék keretében. Bár a Feldenkrais módszer nemzetközileg elismert hatékony módszer sérült gyerekek kezelésére is, én csak 3 évvel ezelőtt kaptam lehetőséget Romániában, hogy intenzíven foglalkozhassak ilyen gyerekekkel. Ezekkel a gyerekekkel legtöbb esetben már mindenféle terápián járt a szülő. De gyakran „fejlődő” gyerekek helyett rettegő gyerekkel találkozom. Jó időbe telik, míg közel engednek magukhoz, egyáltalán megérinthetem őket, mert más terápiákban olyan fájdalmakat, lelki sérüléseket éltek meg. Mióta itthon is többen érkeznek hozzám, ugyanezt tapasztalom. Hol van a fizikoterápiás és egyéb társ „beavatkozásoknál” a határ, ahol a fájdalom és „gyógyítás” már hosszú távú lelki sérülést okoz? Mi történik a (sérült és itthon gyakran egészséges) gyerekkel és a szülővel a beavatkozás alatt? Merünk ezekről beszélni? (Az előadásban a nyugalom megzavarására alkalmas felvételeket használok).

Bárdos Adrienne

Feldenkrais mozgás- és testtudatosság tanár

adrienne.bardos@gmail.com

 

Egry Zsuzsanna 

TESTI ERŐ, LELKI ERŐ ÉS A HANCÚROZÁS. HOGYAN SEGÍTHETNEK A SZÜLŐK A MINDENNAPOKBAN A GYEREKEK SZEMÉLYES EREJÉNEK (REZILIENCIA) ÉPÍTÉSÉBEN ÉS TRAUMÁIK FELDOLGOZÁSÁBAN?

“Réka-időben”, a gyerekem irányította szent játékidőnk húsz percének elején, a három éves lányom újra és újra rám veti magát, küzd velem, persze ő győz, és végig rettenetesen nevet. Hat-hét perc ilyen játék után egyszercsak vált. “Anya, most játsszuk azt, hogy ez a kezed a kisbaba, és ez pedig a farkas, és a farkas el akarja rabolni a kisbabát.” Hát igen, a születéséből mindkettőnknek van mit feldolgozni. És ő épp ehhez gyűjtött erőt az előbb. 

A gyerekekkel való hancúrozás az egyik – ha nem a – leghatékonyabb terápiás eszköz. Az aktív, sok testi kontaktussal járó fizikai játék segít a testünkben lenni, segít megtapasztalni és túllépni a fizikai és lelki határainkat, segít megtapasztalni és megtestesíteni a személyes erőnket. Segíti az önuralom és a reguláció, az empátia és az összehangolódás képességét. Az erő pedig, amire itt rátalálunk, és az érzelmi biztonság, amit a közös nevetéssel megélünk, segít hozzáférni a mélyebb nehézségeinkhez és érzéseinkhez.

Nem véletlenül hangzik el sokszor hancúrozós játék közben, hogy “ennek sírás lesz a vége”. Mert tényleg: a személyes erő megélésének és a nevetés érzelmi biztonságának közegében a kisebb-nagyobb vélt vagy valós sérülések gyakran fakasztanak könnyeket. Ezek a könnyek pedig a lehető legjobbat teszik: segítenek a mélyebb fájdalmak, félelmek kitisztításában.

Mindezeknek a gyógyító folyamatoknak a családunkon belüli működtetéséhez nem kell feltétlenül szakembernek lennünk. A szülők is megtanulhatják azokat az eszközöket és irányelveket, amik által a trauma-feldolgozásról és a rezilienciáról felhalmozott nagy erejű gondolatok akár az esti rutin részévé tehetők.

Az előadás sok személyes példán keresztül mutatja be, hogyan segíthetik a szülők a gyerekeket az aktív fizikai játék, a nevetés és a nevettetés, és a sírás meghallgatásának gyógyító erejével a traumák feldolgozásában és a lelki ellenálló-képesség erősítésében. Bónuszként még igazán élvezhetik is a gyerekeiket!

Egry Zsuzsanna,

a Kapcsolódó nevelés oktatója, trénere

egryzs@yahoo.ca

 

KEREKASZTAL

——————————————————————————————————————

Házigazda: Miklós Barbara

Vendégek: Joó Mária, Kovács Mónika, Takács Erzsébet, Tóth Enikő             

Kerekasztalunk vendégei a társadalomtudományok, a filozófia, a pszichológia területéről jöttek, a társadalmi nemek tudománya fogalomrendszerének segítségével közelítik meg hatalom és test komplex viszonyát és ennek a „viszonynak” aktuális viszontagságait.  Különböző nézőpontok és kutatási tapasztalatok mentén folyik majd a beszélgetés, nyitottan a nézők kérdéseire, reflexióira.

A kerekasztal témái között helyet kapnak a nemi erőszak mítoszok, a nők kulturális –, és ön-tárgyiasítása, a szexizmusok – szociálpszichológiai szempontból.

A virtuális világban formálódó, leplezett egyenlőtlen viszonyokról is lesz szó, a puncs.hu internetes oldalt vizsgáló kutatás alapján.

A biopolitikai perspektíva mentén megtudhatjuk, hogyan viszonyul az egészségügy a testünkhoz, a terhességhez, szüléshez, terhességmegszakításhoz kapcsolódó kutatások mentén.

Hallhatunk a terápiás helyzet filozófiai előfeltevéseiről (értelmezés, megértés, normativitás, test-lélek fogalmai),  tudás, szexualitás és hatalom viszonyáról, és a hatalommal való élés szubtilisebb formáiról is, mint például a megszólalás (beszéd) terének nemi igénybevétele.

Résztvevők:

Joó Mária

Filozófus, ELTE BTK, joo.maria49@gmail.com

Kovács Mónika

Pszichológus, egyetemi docens, ELTE PPK, kovacs.monika@ppk.elte.hu

Takács Erzsébet

Szociológus, történész, egyetemi adjunktus, ELTE TÁTK, zsoki.takacs@gmail.com

Tóth Enikő

az ELTE TÁTK társadalmi nemek tanulmánya MA végzett hallgatója, enikoe.toth@gmail.com

Moderátor:

Miklós Barbara

klinikai szakpszichológus, egyetemi tanársegéd, ELTE TÁTK, miklos.barbara@gmail.com

 

MŰHELYEK

—————————————————————————————————————–

INTEGRATIVE CORE DYNAMICS

Pintér László

A VILÁGBAN, DE NEM A VILÁGBÓL

Hogyan alkalmazkodunk a belső, lelki világunkhoz és a külső, társadalmi világunkhoz? Míg a belső világunkkal együtt születünk, a kívül lévő világhoz alkalmazkodunk. Ez az alkalmazkodás a kinti világhoz sokszor önmagunk elvesztéséhez vezethet. Ezt a részleges énvesztést manapság pszichikai betegségeknek nevezzük. Ebben az alkalmazkodásban lemondunk azokról a vitális belső részeinkről, amelyek fontosak egészségünk és jólétünk megőrzéséhez. A műhelyen élményszinten közelítjük meg azokat a lelki és testi tapasztalatokat, amelyek miatt egykor megijedtünk és lemondtunk magunkról annak reményében, hogy a kinti világban jólétet és szeretetet szerezzünk, valójában sérülést és rosszullétet okozva ezzel önmagunknak. Ezeket a fájdalmas helyeket azzal a szándékkal közelítjük meg a műhelyen, hogy gyógyulást hozzunk létre lelkünkben és testünkben egyaránt. Az ICD műhelyre kényelmes, szabad mozgást biztosító öltözék javasolt.

Pintér László

ICD kiképző

Létszám: 16 fő

 

FÓKUSZOLÁS

Rosnyay Nóra Rita, Schwarcz Ágnes

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSBŐL FAKADÓ HATALOM

A fókuszolás alapgondolata, hogy a testben, a zsigerekben van a lelki helyzetmegértés kulcsa, továbbá hogy a test belső jelzéseinek észlelése, figyelembe vétele tanulható. A fókuszolás módszerével elsajátíthatjuk, hogyan tudunk bármilyen helyzetben önmagunkra, a testünkre figyelni, helyet teremteni a bensőnkben felmerülő új lehetőségeknek, mellyel új megoldásokra jutunk. Így mi magunk válhatunk önmagunk szakértőjévé, hatóerőnket megtapasztalva visszanyerhetjük hatalmunkat az életünk felett. A workshop alkalmával rövid elméleti bevezető mellett ízelítőt kaphatnak a fókuszolás élményéből.

Rosnyay Nóra Rita, családterápiát végzett mentálhigiénés szakember, fókuszolás-orientált terapeuta.

Schwarcz Ágnes, mentálhigiénés szakember, fókuszolás-orientált terapeuta, transzperszonális terapeuta a Perinatus Alapítvány munkatársai

Létszám: 14 fő

 

HAPTONÓMIA

Kovács Claudia Lilla

ÉRINTÉS ÉS HATALOM

Érintésről szóló pszichoterápiás párbeszédekben gyakran megjelenik a hatalom kérdése: ahogy a kliens és ahogy a terapeuta megéli magát az érintésben. A szomato-pszichoterápia gyakorlatában is egy fontos kérdés, hogy mikor és ho-gyan érint, érinthet a terapeuta: milyen egy elég jó érintés, egy mentalizált érintés? Sajátélményünk minden érintésünk alapja.

A haptonómia nem a hatalomról szól, nem invazív és nem szükségszerűen fizikai érintkezésben valósul meg.

A haptonómia egy együttműködés; nem csupán érintés, hanem egy kontaktus, mely különböző érzékszerveinken keresztül teljes valónkat szólítja meg affektív jelenlétben, kapcsolódásban önmagunkkal és a másikkal.

A haptonómia a kontaktus művészete.

A tapasztalati műhely lehetőséget kínál az érintés különböző módjaitól, minőségeitől kiindulva a haptonómia módszer sajátosságának megismerésére, belső megélésére testi folyamatokon keresztül egyéni, páros és csoportos szinten.

A műhely alatt a talajjal való kontaktusnak is fontos szerepe van, ezért kényelmes ruházat és meleg zokni viselése ajánlott.

Létszám: 12 fő

 

BIOSZISZTEMIKUS MŰHELY

Szilágyi Vera, Horváth Zoltán

KAPCSOLAT-MEGSZAKADÁS HELYETT GYÓGYÍTÓ KAPCSOLAT

A bioszisztemikus munkához elengedhetetlen a kliensnek szentelt mély figyelem, a szomatikus rezonancia segítségével megteremtett ráhangolódás (attunement). A terapeuta részéről olyan jelenlét szükséges, mely lehetővé teszi a másik személy érzelmi és testi állapotainak el- és befogadását.

Ez a mind a kliens, mind a terapeuta számára megterhelő helyzet könnyen vezethet a bántalmazás dinamikájának kialakulásához. Mit tehetünk, terapeutaként hogyan legyünk jelen, hogy valódi – gyógyító – kapcsolat alakuljon a két ember között, s ne egy hatalmi játszma közepén találjuk magunkat?

E kérdésre keresünk választ a műhely során bioszisztemikus gyakorlatok segítségével.

Szilágyi Vera

klinikai szakpszichológus, fókuszolás-orientált terapeuta, bioszisztemikus tréner

Horváth Zoltán

pszichológus, szupervizor, fókusz-tréner, bioszisztemikus tréner

Létszám:16 fő

 

FOT (FÓKUSZOLÁS-ORIENTÁLT TERÁPIÁS) MŰHELY

Kántor Árpád, Király Barnabás, Sas Viktória, Svéd Krisztina, Vizinger Erzsébet

KI VEZETI A NONDIREKTÍV TERÁPIÁT?

A fókuszolás-orientált terápia alapszemlélete nondirektív. A nondirektivitás gyakorlati szinten a terapeuta azon törekvésében ölt testet, hogy a kliens folyamatnak “kísérője” legyen, ne pedig “vezetője”.
Esetrészleteken keresztül azzal a kérdéssel fogunk foglalkozni, hogy a fenti törekvés megvalósítható-e? Illetve ha igen, milyen terápiás eszközökkel és technikákkal? Mikor adekvát és hol vannak a határai?

Műhelyvezető: Kántor Árpád, FOT kiképző

Beszélgetőtárs kollégák, az Egyesület képzésében végzett első fókuszolás-orientált terapeuták:

Király Barnabás

klinikai szakpszichológus, fókuszolás-orientált terapeuta

Sas Viktória

pszichológus, fókuszolás-orientált terapeuta

Svéd Krisztina

mentálhigiénés szakember, fókuszolás-orientált terapeuta

Vizinger Erzsébet

tanácsadó szakpszichológus, fókuszolás-orientált terapeuta

Létszám: 20 fő

 

KONFERENCIAZÁRÓ MŰHELY – NAGYCSOPORT

Vezeti: Szilágyi Vera, Kántor Árpád