2013-tól 2017-ig „Szomato-estek” címen szakirodalmi referáló előadás-sorozatot, illetve műhelyeket tartottunk a Semmelweis Egyetem EOK, 1089 Budapest, Tűzoltó utcai Beznák termében. Az előadások és a műhelyek absztraktjai itt olvashatóak:
2017.05.22.
Az öröm, mint a testelme kapcsolat „cementje” – és mi van akkor, ha hiányzik?
A testelme kapcsolat hasadása és a kapcsolat visszaállításának szomato-pszichoterápiás eszközei
“Az identitás érzés azzal kezdődik, hogy kapcsolatunk van a testünkkel. Ahhoz, hogy tudja az egyén, hogy ki, tudatában kell lennie, mit érez. Fel kell ismernie az arcán lévő kifejezéseket, hogyan tartja magát, és hogy hogyan mozog. A testérzet és az attitűd tudatossága nélkül az egyén hasítottá válik egy test nélküli lélekre és egy lélek nélküli testre.” (Lowen, The Betrayal of the Body)
Az előadás azt mutatja be, mi vezet a test és a lélek kapcsolatának hasadásához, milyen következményekkel jár az önérzékelés alapvető, tartósabb időszakon át fennálló hiánya és miként állítható helyre a kapcsolat.
Referált szakirodalom:
Lowen, A. (1967) The Betrayal of the Body. New York: Macmillan.
Előadó: Juhász Krisztina
2017.03.13.
A Polivagális Elmélet mint XXI. századi stresszelmélet hatása a pszichoterápiára
Egy élő szervezet, bármilyen fejlettségi szintet képvisel, egészként reagál az őt érő ingerekre, eseményekre. Humán szinten a ’testelme’ koncepció ragadja meg az ember ezen egészleges működési módját. Ha egy esemény fenyegető, veszélyes esetleg fájdalmas, akkor arra a szervezet stresszválasszal reagál, ezzel a szervezet igyekszik alkalmazkodni ahhoz, ami van, illetve ami jön. Humán szinten különböző lehetséges reakciómódokból „választhatunk”, melyek mindegyike magában foglal viselkedéses, pszichés (emocionális és kognitív) illetve fiziológiai folyamatokat. E válaszmódokat rendezi egységes elméleti keretbe Stephen Porges Polivagális Elmélete, bemutatva azok idegélettani alapjait.
Azonban nemcsak ezért érdemes beszélgetni a Polivagális Elméletről. Porges elmélete választ tud adni arra a zavarba ejtő kérdésre, hogy egy alapvetően az adaptivitást szolgáló jelenség, a stresszválasz, hogyan válhat maladaptívvá és vezethet megbetegedéshez. Ezáltal, integrálva pszichoterápiás elméleti megfontolásokkal, irányt mutat a stresszbetegségek sikeresebb megelőzéséhez és/vagy terápiájához illetve a traumák következményeinek hatékonyabb csillapításához.
Mindezeken túl a Polivagális elmélet arra is megfogalmaz hipotéziseket, hogy a minket körülvevő környezet fenyegető voltának szubjektív értékelése hogyan determinálja a társas viselkedésünket. Például, hogy mikor vagyunk nyitottak kapcsolatba lépni másokkal és mikor nem. Ezáltal az elmélet lehetővé teszi, hogy magatartásunkat, szociális nehézségeinket, melyeket megélünk, ne pusztán címkézzük, hanem meg is értsük. Így a Polivagális Elmélet és az azt átható humanisztikus attitűd közelebb vihet minket egymás és saját magunk növekvő elfogadásához is.
Az este során a Polivagális Elmélet alapvetéseinek bemutatását követően a fenti témák mentén hívjuk interaktív eszmecserére a résztvevőket.
Előadó: Dr. S.Nagy Zita, PhD
pszichológus, általános neuropszichológus
- 02. 13.
Érzelemszabályozás és a test –
A testelme legújabb térképe az idegtudomány tükrében
Test és lélek kapcsolata olyan kérdés, ami időtlen idők óta foglalkoztatja a gyógyító szakembereket. Számos kultúrában évezredes tapasztalati tudás sűrűsödött olyan modellekbe, amelyek középpontjában az a felismerés áll, hogy e kettő nem elválasztható egymástól. Erre az eredendő egységességre utal a testelme (bodymind) elnevezés is. Napjainkra az orvostudomány, az agykutatás és a pszichológia ismereteit is integráló idegtudomány olyan eredményekre jutott, amelyek meggyőzően támasztják alá a múlt gyógyítóinak tapasztalatát test és elme osztatlanságáról.
Az előadásban a korábbi testelme modellek rövid bemutatását követően az érzelemszabályozás és a test viszonyát leíró legfontosabb idegtudományi elméletek vázlatos ismertetésére törekszem, amelyek A. Schore nevéhez köthetők. Nem maradhat el a terápiás vonatkozások megemlítése sem, ami a test bevonásának gyakorlati jelentőségét segít megérteni, legyen szó bármely terápiás megközelítésről és helyzetről, a masszázstól az önismereti munkán át a krízisintervencióig.
Referált szakirodalmak:
Hill, D. (2015). Affect Regulation Theory. New York: Norton.
Schore, A. (2001). The Effects of relational trauma on right brain development, affect regulation, and infant mental health. Infant Mental Health Journal, 22, 201-269.
Előadó: Szemerey Márton
- 05. 09.
Érintés a fizikai bántalmazás és a szexuális abúzus
terápiás folyamatában
Az érintés bevonása a terápiás folyamatba még a szomato-pszichoterápián belül is sok szakmai és etikai kérdést vet fel – jogosan. A test és egyúttal a lélek integritásának sérülésülését okozó traumatikus események – mint a fizikai bántalmazás, a szexuális abúzus, vagy olyan események, mint a korai életszakaszban átélt, gyakran szexualizálódó fájdalmas orvosi beavatkozások – feldolgozása esetében pedig még több aggály jelenik meg.
Vessük hát el ezekben az esetekben az érintés alkalmazását?
A humanisztikus szemlélet egyik alaptétele szerint a kapcsolatban keletkezett seb csak kapcsolatban gyógyítható. Vajon az érintés által okozott sebek gyógyíthatók-e megbízható, tiszta szándékú, jó érintések nélkül?
Az előadás során számba vesszük többek között azt, hogy mi indokolja az érintés bevonását a testi integritás sérülését okozó traumák feldolgozásába, mikor lehet érinteni és mikor nem, hogyan dolgozhatunk az érintéssel, mi jellemzi a terápiás érintést, milyen szempontokat kell figyelembe venni, mire kell figyelni az érintés alkalmazásával kapcsolatban, mi az, ami tilos, és milyen kompetenciákra van szükség az érintés alkalmazásához.
A bevezetőben a fentiek mélyebb megértése érdekében röviden áttekintjük a szexualitás, a testi integritás szomato-pszichoterápiás megközelítését, a trauma főbb pszichofiziológiai sajátosságait, a későbbi életre gyakorolt hatását, valamint a trauma feldolgozás szomato-pszichoterápiás eszközeit.
Az előadás gerincét az alábbi munkák adják:
Transference and Touch
Conger, J. (1994). The Body in Recovery: Somatic Psychotherapy and the Self. Berley: Frog. 11-18.
Counter-Transference
Conger, J. (1994). The Body in Recovery: Somatic Psychotherapy and the Self. Berley: Frog. 19-24.
Body psychotherapy without touch: applications for trauma therapy
Rothschild, B. (2002) in Stauton, T. (ed.) Body Psychotherapy. London: Brunner-Routledge. 101-115.
Sexuality and body psychotherapy
Stauton, T. (2002) in Stauton, T. (ed.) Body Psychotherapy. London: Brunner-Routledge. 56-77.
Young, C. (2006). Risks Within Body Psychotherapy. Published as ‘Körperpsychotherapie und ihre Risiken’. In: Marlock, G. & Weiss, H. (2006). Handbuch der Körperpsychotherapie. (pp. 625-632). Stuttgart: Schattauer, Accessed: 23/3/13 from: www.courtenay-young.co.uk/courtenay/articles/B-PRisks_Cpt.pdf
Stuppigia, M. (2007). Il Corpo Violato. Un approccio psicocorporeo al trauma dell’abuso. Bologna: Edizioni la Meridiana.
Előadó: Juhász Krisztina
2016.03.21.
Megtestesült társadalmi nem – a test nemekre osztása
Társadalmi nemre érzékeny terápia
Legyen szó reklámokról, munkahelyi konfliktusokról, családról vagy spiritualitásról, a női-férfi kettősség, sőt, gyakran szembeállítás észrevétlenül is behálózza a gondolkodásunkat és mindennapi életünket. A társadalom nyílt és rejtett üzeneteket közvetít az egyén felé arról, hogyan bánjunk férfi vagy női testünkkel, mire kötelez minket a születéskor megállapított nemünk. Vajon ez a születéskor megállapított nem lényegileg befolyásolja azt, ahogyan viselkedünk, gondolkodunk, vagy a világot megtapasztaljuk? Hogyan értelmeznek (félre?) minket testünk látható nemi jellegein keresztül mások és ez miként hat ki ránk? Mi történik, ha valaki nem felel meg a bináris nemi kategóriáknak, vagy ettől eltérő nemi identitást alakítana ki?
Előadásomban az kerül előtérbe, hogyan hatnak ránk testünkön keresztül a társadalom nemekkel kapcsolatos elvárásai, hogyan alakultak az ezzel kapcsolatos normák és milyen következményei lehetnek a normáktól eltérő személyes tapasztalatoknak. Ennek a témának egy lehetséges, a referált szakirodalmak által kijelölt szeletét tárgyaljuk majd, ugyanakkor a résztvevők néhány gyakorlati vetületét is megismerhetik a kérdésnek. Rövid kitekintést teszünk a transz személyek terápiájában javasolt jó gyakorlatokra is.
Referált irodalom:
DeMello, M. (2014) Gendered bodies. In. DeMello, M. Body Studies. An Introduction. New York: Routledge. 117-136.
Howson, A. (2013) The body, gender and sex. In: Howson, A. The body and Society. An introduction, 2nd edition. Cambridge: Polity Press. 50-85.
Lev, A.I., Sennott, S. (2012) Transsexual desire in differently gendered bodies. In: Bigner, J.J., Wetchler, J.L. (szerk.): Handbook of affirmative couple and family therapy. New York: Routledge. 113-131.
Malpas, J. (2012) Can couples change gender? Couple therapy with transgender people and their partners. In: Bigner, J.J., Wetchler, J.L. (szerk.): Handbook of affirmative couple and family therapy. New York: Routledge. 69-89.
Shilling, C. (2012) The body and social inequalities: Embodying society. In: Shilling, C. The Body and Social Theory, 3rd edition. New York:Sage Publications. 103-135.
Előadó: Faix-Prukner Csilla
- 02.08.
„Felfoghatatlan, ami történt.” –
A disszociáció testi és lelki folyamatai a traumaterápiában
A túlságosan megterhelő életeseményekre nem ritkán az érzéstelenítéshez hasonlítható reakció a természetes válasz. A testi érzetek tompulása, az elhalkuló érzelmek, az élménytől egyre távolabb vivő gondolatok egyszerre védik az személyt az elviselhetetlentől és választják el a valóságtól. Ha azonban ez az állapot tartóssá válik, az nem csupán a védekezést állandósítja, de a jelen pillanat valóságától történő elszakadást is.
Hogyan kerül a test disszociált állapotba? Milyen lelki folyamatok kísérik mindezt? Miről lehet felismerni a disszociáció különböző fázisait és mik a terapeuta lehetőségei az egyes szakaszokban? A referált munkák szerzői ezekre a kérdésekre keresik a választ.
Az előadás gerincét az alábbi munkák adják:
Scaer, R. (2014) The Body Bears the Burden: Trauma, Dissociation, and Disease. New York: Routledge. 71-97.
Van der Hart, O., Nijenhuis, E. R. S. & Steele, K. (2006) The Haunted Self: Structural Dissociation and the Treatment of Chronic Traumatization. New York: W. W. Norton. 1-127.
Előadó: Szemerey Márton
2016.01.11.
Test, identitás, társadalom a pszichoterápiás térben
„A test az a központi médiumunk, mely által a világunk létrejöhet.” – írja az ismert filozófus, Merleau-Ponty. Valóban, a test az, mely nyilvánvalóvá teszi jelenlétünket a társadalomban, már az embrionális fejlődésünktől kezdve ezen át növünk bele a szociális elvárásokba. A társadalmi rend a testek rendje is, a norma a testeken keresztül szabályoz. És viszont: a társadalmi üzenetektől, a nyelvtől, politikától nem függetleníthetjük testünket, az azon keresztül megerősített és felhatalmazott vagy megszégyenített, partvonalra szorított identitásunkat. Önazonosságunk stabilitása, önbizalmunk és megküzdési repertoárunk elválaszthatatlan a materiális valónktól és attól, ahogyan ezt a megtestesültségünket mások kommentálják, kezelik, kontrollálják.
Az előadásban áttekintjük azt, ahogyan a modernitásban a test és társadalom összefonódottságát tárgyalják, az elméleti keret mellett lehetőség nyílik megfontolnunk mindennek jelentőségét a pszichoterápiás gyakorlatban is. Olyan kérdéseken gondolkodhatunk el közösen, mint a kisebbségi és fenyegetett identitásokhoz való terápiás kapcsolódás lehetőségei, a fogyasztói kultúra, vagy a nagyléptékű orvos-technológiai fejlődés hatása a testre, a nemi szerepek testbe ágyazódása vagy éppen a halál zavarba ejtő jelentősége.
Referált szakirodalom:
Ablack, C.J. (2009) The Body-Mind Dynamics in Working with Diversity. In Hartley, L.(szerk): Contemporary Body Psychotherapy. The Chiron Approach. New York: Routledge. 121-133.
Howson, A. (2013): The body in society. An introduction. Cambridge: Polity Press
Shilling, C. (2012): The body and social theory. New York:Sage Publications.
Előadó: Faix-Prukner Csilla
2015.12.14.
A destrukció kreatív megoldási módjai a gyógyulás folyamatában a test-orientált pszichoterapeuta szemszögéből
Az előadás a destrukció és a pszichoszomatika kapcsolatáról szól. Azt igyekszik végiggondolni, hogy a pszichoszomatikus tünetekkel érkező páciensek miként tudják a sokszor önpusztító folyamataikat saját gyógyulásuk és fejlődésük szolgálatába állítani. Hogyan válhat a destrukció – amit tekinthetünk a Hermanni archaikus, az érzelmeket és a tudattalan erőket reprezentáló gondolkodás és viselkedés spirális, körkörös, olykor örvénymintázatú erőirányainak és mozgásútjának – természetessé és kikerülhetetlenné. Ennek áttekintéséhez elsősorban Spielrein életét és munkáját veszem alapul, végiggondolva betegből gyógyítóvá váló transzformálódását és a destrukcióról való elméletét, valamint Groddeck munkáit a tudattalan folyamatokról, amelyek testi tünetekben nyilvánulnak meg és egyfajta énvédő funkcióval bírnak. Spielrein felfogásában mindenfajta keletkezés és fejlődés alapja a destrukció, és mindenfajta disszociáció mögött a keletkezés okát találhatjuk meg. Ebben az értelemben tehát tekinthetjük a pszichoszomatikus betegségtörténésben megnyilvánuló destruktivitást egy kreatív és serkentő megoldási módnak, mely segít a páciensnek megszülni, megalkotni önmagát. Mindez pedig tetten érhető, sőt támogatható a testi áttételi folyamatokban. A terapeuta saját testéhez való viszonyulása, és az ebből fakadó élménytartomány megtapasztalása és megélése a terapeuta számára egy szükséges létállapot vagy tudatállapot, amely elengedhetetlen feltétele annak, hogy a páciens állapotát érzékelni tudja.
Referált szakirodalom:
Spielrein, S. (2008). A pusztítás mint a keletkezés oka. Thalassa, 19(3), 13-51.
Groddeck, G. (2013): Exploring the Unconscious. Further Excercises in Applied Analitical Psychology.
Előadó: Molnár Emese
2015.11.09.
“A testemmel hallgatok, a testemmel adok hangot” – a hang és a zene kapcsolata a szomatikus pszichológiával és a szomato-pszichoterápiával
Zenét hallgatva elérkezhet egy különleges pillanat, amikor a hangok olyan mélyen megérintenek, hogy a hideg futkos a hátunkon, megborzongunk, lúdbőrözni kezdünk, bizsereg a fejbőrünk, esetleg szaporán kezd verni a szívünk, elszorul a torkunk vagy könnyes lesz a szemünk.
Előadásom első részében a zenehallgatás érzelemszabályozásban betöltött általános szerepének ismertetése után a zene által kiváltott testi érzeteket tárgyaló angol nyelvű szakirodalom kivonatolt összefoglalására vállalkozom. Bemutatom (1) a jelenség leírására használt szakszavakat (zenei csúcsélmények, chill, thrill, ASMR, bőrorgazmus), (2) a kiváltásában feltételezett zenei elemeket, (3) az idegélettani hátterét (dopaminrendszer, vegetatív idegrendszer, lateralitás), (4) a feltételezett evolúciós szerepét (reakció társak vészjelzésére, érzékenység az akusztikus újdonságra), (5) az érzelmekkel és személyiségvonásokkal való kapcsolatát (introverzió, empátia).A második részben felvetem, hogy a zenehallgatás és a pszichés jóllét közti kapcsolatot többek közt a zenei csúcsélmények, a bizsergések és más testi érzetek közvetíthetik. Hiszen ezek pozitív élményként felerősítik az odafordulást és bizalmat a test és a jelen pillanat felé, ezáltal elősegíthetik a testi tudatosságot (a testi érzetek felé való odafordulást) és a tudatos jelenlétet (az itt-és-most-ra összpontosító tudatállapotot). A zenei bizsergések felhívják a lehetőséget a zene-, mindfulness alapú kognitív-, és testközpontú pszichoterápiák további integrálási lehetőségére, ill. a szórakoztatóipar és zeneoktatás mentálhigiénés prevencióban eleddig kiaknázatlan lehetőségeire.
Referált szakirodalom:
Altenmüller, E., Schmidt, S., & Zimmermann, E. (2013). The Evolution of Emotional Communication: From Sounds in Nonhuman Mammals to Speech and Music in Man. Oxford University Press. 300-312.
Fogel (2013) Body Sense: The Science and Practice of Embodied Self-Awareness. New York: W. W. Norton & Company. 227-268.
Harrison, L., & Loui, P. (2014). Thrills, chills, frissons, and skin orgasms: toward an integrative model of transcendent psychophysiological experiences in music. Frontiers in Psychology, 5: 790 http://doi.org/10.3389/fpsyg.2014.00790
Porges, S. W. (2003). The polyvagal theory: Phylogenetic contributions to social behavior. Physiology & Behavior, 79(3), 203–213.
Előadó: Dr. Tihanyi Benedek
2015.10.12.
A terapeuta teste – szomatikus rezonancia, testi viszontáttétel, vikarizációs trauma
Bár ritkán beszélünk róla, a segítő szakmák mindegyikéről elmondható, hogy a terapeuta a terápiás kapcsolatban nem csupán figyelmével, érzelmeivel és szakmai tudásával, de testével is aktívan jelen van. A terápiás tér lehetőséget teremt az empátia testi-lelki élményének jutalmazó megélésére. Olyan is előfordul, hogy a terapeuta felkavaró, esetenként kellemetlen érzetekkel találkozik testében. Ha ezek tartósan jelentkeznek, a segítő szakember erőt veszíthet, a kiégés felé sodródva akár traumatizálódhat is munkája során. Milyen pszichofiziológiai folyamatok állnak mindezek hátterében? Hogyan fordíthatja egy pszichoterapeuta, egy szociális munkás, vagy egy masszőr testérzeteit saját maga és kliensei hasznára? Hogyan tud vigyázni magára szomatikus szempontból is tevékenysége során? Az előadást esetbemutatásokon túl rövid gyakorlatok teszik színesebbé.
Referált szakirodalom:
Keleman, S. (1987) Bonding: A Somatic-Emotional Approach to Transference. Berkley: Center Press.
Rolef Ben-Shahar, A. (2014) Touching the Relational Edge: Body Psychotherapy. London: Karnac Books. 297-318.
Rothschild, B. és Rand, M. (2006) Help for the Helper: The Psychophysiology of Compassion Fatigue and Vicarious Trauma. New York: W. W. Norton & Company
Soth, M. (2005) Embodied countertransference. In. Totton, N. (szerk.) New Dimensions in Body Psychotherapy. Maidenhead: Open University Press. 40-55.
Előadó: Szemerey Márton
2015.05.11.
Árnyékok a szomato-pszichoterápia történetében
Az előadás áttekinti azokat a – maguk idejében még tudattalanul működő – tényezőket és hatásokat a szomato-pszichoterápia történetében, melyek észrevétlenül határozták meg az irányzat fejlődését elméleti és szervezeti szinten egyaránt, valamint hatást gyakoroltak a szélesebb szakmai közegre is. Ezek a problémák részben specifikusak, a szomato-pszichoterápia sajátosságaiban gyökereznek, részben pedig olyan kérdések, melyek a pszichoterápia sok más modalitásában és különböző közösségekben egyaránt megtalálhatók. Amennyiben e hatásokat nevesítjük és elfogadjuk, lehetővé válik, hogy pozitívabban, kreatív erőként használjuk őket. A cikk – és egyben az előadás – célja, hogy párbeszédet indítson a szomato-pszichoterápia fejlődése során – különösen annak 1960 és 2000 közötti időszakában – keletkezett sebeiről, reflektáljon rájuk annak érdekében, hogy a különböző ányékaspektusok integrálásával elindulhasson a fokozatos gyógyulás.
Referált szakirodalom:
Young, C. és Westland, G. (2014) Shadows in the History of Body Psychotherapy: Part I. International Body Psychotherapy Journal, 13(1) 13-30.
Young, C. és Westland, G. (2014) Shadows in the History of Body Psychotherapy: Part II. International Body Psychotherapy Journal, 13(2) 18-28.
Young, C. (2006). Risks Within Body Psychotherapy. Published as ‘Körperpsychotherapie und ihre Risiken’. In: Marlock, G. & Weiss, H. (2006). Handbuch der Körperpsychotherapie. (pp. 625-632). Stuttgart: Schattauer,
Accessed: 23/3/13 from: www.courtenay-young.co.uk/courtenay/articles/B-PRisks_Cpt.pdf
Előadó: Juhász Krisztina
2015.04.13.
A testérzet idegtudományi háttere
Referált szakirodalom:
Fogel, A. (2009) The Psychophysiology of Self-Awareness: Rediscovering the Lost Art of Body Sense. New York: Norton.
Előadó: Dr. Tihanyi Benedek
2015.03.09.
Lélek és test a perinatális testben – Barangolás a fenomenológiai embriológia világában
“A lélek vagyunk és van egy testünk” – vallja a fenomenológiai embriológia, alternatívát kínálva a karteziánus megközelítéssel szemben, amely a lelket/tudatosságot meghatározott régióban, szervben lokalizálja. A központi idegrendszeren túl további lényeges szerveink hasonló funkciót látnak el. Az emberi embrió a fogantatástól jellegzetesen emberi, testünk kezdetektől szolgálja az emberi tevékenységek, a lélek és tudatosság valamint a későbbi individualitás létrejöttének lehetőségét.
Az előadás izgalmas kalandra hív: dinamikus morfológiai és fenomenológiai megközelítésben vizsgáljuk meg az ivarsejtek fejlődését, a fogantatást, a lélek/tudat és test viszonyát az embriológiai és magzati fejlődés idején. Valóban máig bennünk él embrió-létünk tapasztalata? Teret nyitunk a kételkedésnek, rácsodálkozásnak, felismeréseknek és új kérdések megszületésének.
Referált szakirodalom:
van der Wal, J. (2013): The Embryo in Us: A Phenomenological Search for Soul and Consciousness in the Prenatal Body, Birth Psychology, Vol. 27 (3 )151-161.
van der Wal, J., van der Bie, G. (2005): Grundzüge einer phaenomenologischenn Embryologie. In: Krens, I., Krens, H. (eds.): Grundlagen einer vorgeburtlichen Psychologie. Vandenhoeck & Ruprecht. 31-49.
Nossent, S. (2005): Erbe oder Umwelt? Die Grundlagen epigenetischen Denkens in der Embryologie und Psychologie. In: Krens, I. , Krens, H. (eds.): Grundlagen einer vorgeburtlichen Psychologie. Vandenhoeck & Ruprecht. 15-31.
Előadó: Andrek Andrea
2015.02.09.
A tudattalan helye a szomato-pszichoterápiás modellekben
Referált szakirodalom:
Groddeck, G. (2013) Exploring the Unconscious. Mansfield, CT: Martino Publishing.
Rosen, M. (2003) Rosen Method Bodywork: Accessing the Unconscious through Touch. Berkley: North Atlantic Books.
Előadó: Szemerey Márton
2015.01.12.
Spiritualitás és test a szomato-pszichoterápiában
“Testünket élményeink alakítják. A bőrt amit szeretnél megérinteni, gyermekkorában szeretettel érintették. A test szeretetteli érintés hatására örömteli izgatottsággal kinyílik. Szeretetteli érintés hiányában a baba teste összehúzódik és lehűl. Élénksége és belső lüktetése csökken. Egy egészséges személy szervezetének lüktetése erőteljes és folytonos, és mindez arra ösztönzi őt, hogy kinyúljon a külvilág felé és mindenkivel szeretetteli kapcsolatot alakítson ki. Az ilyen szeretetteli emberek ritkák kultúránkban, mely nem ismeri fel, hogy spiritualitásunk testet ölt szervezetünk azon késztetésében, hogy kinyúljunk mások felé. Ennek a könyvnek célja abban segíteni téged, hogy tudatosuljon benned,
hogy tested szellemed >>külső megjelenése<<.”
A. Lowen: The Spirituality of the Body. 33.old.
Feldolgozásra kerülő szakirodalom:
Lowen A. (2013/1990) The Spirituality of the Body. Bioenergetics for Grace and Harmony. The Alexander Lowen Foundation, Hinesburg. 1-34.
Előadó: Kántor Árpád
2014.12.08.
Egymásrahatások: Reich, Perls és Rosenberg
“Amikor az érzelmi konfliktusokra adott testi reakciók megváltoztatása értelmi belátással párosul, szabaddá válik az út a szelf-érzet érvényesüléséhez. Az ember esszenciális énjének felszínre hozása a terápiás módszerünknek az eszköze és a célja is egyben.”
Jack Lee Rosenberg
Az Integratív Szomato-pszichoterápiát (Integrative Body Psychotherapy – IBP) a Jack Lee Rosenberg és kollégái alkották meg Amerikában a 70-es évektől kezdve. A megközelítés fontos forrásai közé tartoznak a reichiánus, a gestalt, a tárgykapcsolat-elméleten alapuló, és a transzperszonális terápiák, valamint más, keleti, módszerek, mint az akkupunktúra, a jóga, a tantra vagy a meditáció. A módszer az integrációra törekszik: egyszerre dolgozik az ember kognitív, érzelmi, testi és spirituális dimenzióval. Alapvető állítása, hogy az általa szelf-érzetnek nevezett jóllét és harmónia érzése elválaszthatatlanul a testben lakozik.
Az előadásban Rosenberg összegző és megalapozó könyve nyomán mutatom be az Integratív Szomato-pszichoterápia alapvető fogalmait és megközelítését.
Feldolgozásra kerülő irodalom:
Perls, F. (1992[1947]) Ego, Hunger and Agression. Gouldsboro: Gestalt Journal Press.
Rosenberg, J.L. és Rand, M.L. (1991) Body, Self and Soul: Sustaining Integration. Atlanta: Humanics.
Előadók: Bozsogi Dia és Simor Máté
2014.11.10.
Fejlődési traumák feldolgozása és a szomato-pszichoterápia
A trauma szóról sokszor olyan életesemények jutnak eszünkbe, amelyek az életet rendkívüli intenzitásuk révén veszélyeztetik: autóbaleset, fegyveres támadás, szexuális erőszak, természeti katasztrófák. Ritkábban gondolunk rá, hogy testi és lelki épségünkre traumatikus hatással lehetnek kevésbé erős, ám tartósan fennálló ingerek is. A felnövő kisgyermek számára olykor elviselhetetlen terhet jelent a körülötte lévő felnőttek feszült, bántalmazó vagy éppen elhanyagoló viselkedése. A stressz, amely e helyzetből megszületik, mélyen hatással van a fejlődő testre és lélekre egyaránt. Alakítja azokat és a részükké válik. A szakirodalom e jelenséget kapcsolati traumának, fejlődési traumának nevezte el.
Az előadás a fejlődési trauma sokféle hatásán túl azt vizsgálja, milyen lehetőségeket kínál a feldolgozásra a test-orientált pszichoterápiás megközelítés.
Feldolgozásra kerülő irodalom:
Heller, L. és LaPierre, A. (2012) Healing Developmental Trauma. Berkley: North Atlantic Books.
Ogden, P., Minton, K. és Pain, C. (2006) Trauma and the Body: A Sensorimotor Approach to Psychotherapy. New York: Norton.
Előadó: Szemerey Márton
2014.05.12.
Elágazások a reichi életmű nyomán
A irodalomreferáló előadássorozat második félévének záró előadását Bozsogi Dia, Molnár Emese, Szemerey Márton tartja.
Előadása címe: Elágazások a reichi életmű nyomán
Az előadás gerincét az alábbi irodalmak jelentik:
- Keleman, S. (1985) Emotional Anatomy. Berkley: Center Press.
- Kurtz, R. (1990) Body-Centered Psychotherapy: The Hakomi Method. Mendocino: LifeRhythm
- Lowen, A. (1976) Bioenergetics. Harmondsworth: Penguin Books.
- Perls, F. (1992[1947]) Ego, Hunger and Agression. Gouldsboro: Gestalt Journal Press.
- Pierrakos, J.C. (1987) Core Energetics: Developing the Capacity to Love and Heal. Mendocino: LifeRhythm.
2014.04.14.
Kritikai visszatekintés Wilhelm Reich életművére
Az előadás gerincét az alábbi irodalmak jelentik:
Boadella, D. (1986) Wilhelm Reich: The Evolution of His Work. Arkana: Arkana.
Heller, M.C. (2012) Body Psychotherapy: History, Concepts, Methods. New York: Norton. 407-523.
Előadó: Kántor Árpád
2014.03.10.
Kompetenciahatárok a szomatopszichoterápiában
Ismeretlen számról keresnek. Egyik páciensem édesanyja mutatkozik be, elmondja, hogy aggódik lányáért, és időpontot kér, hogy megbeszéljük a részleteket. Elutasítom kérését, miközben felvilágosítom titoktartási kötelezettségemről. Az etikai szabályoknak megfelelően jártam-e el ebben a helyzetben? A válasz: nem. Vajon miért?
Az előadás arra vállalkozik, hogy a szomato-pszichoterápia etikai alapelveinek bemutatásán túl fókuszba helyezze azokat a test-terápiás folyamatkora jellemző mozzanatokat, amelyek etikai és azon túl mutató szempontból is kitüntetett figyelmet igényelnek. Az egyik központi téma az érintésre vonatkozó etikai szabályok áttekintése lesz.
Valós etikai dilemmát felvető helyzeteken keresztül elevenítjük meg a hallgatósággal közösen az etikai kódex „száraz” irányelveit.
Az előadás gerincét az alábbi irodalmak jelentik:
- The Ethics of Body-Oriented Psychotherapy. In: Smith, E.W.L. (2003) The Body in Psychotherapy. Jefferson: McFarland. 148-153.
- Clinical and ethical issues. In: Totton, N. (2003). Body Psychotherapy: An introduction. Maidenhead: Open University Press. 116-134.
- http://www.eabp.org/ethics-guidelines.php
Előadó: Andrek Andrea
2014.02.10.
Traumafeldolgozás a szomatopszichoterápiában
Traumatikus élményeink mindennapjaink részét képezik. Lelkünk mellett testünk is őrzi ezek lenyomatát, hordozza emléküket. Szerzőink nemzetközileg elismert munkássága a test és a trauma viszonyáról, a test traumafeldolgozásban játszott szerepéről szól. Az előadást mindenkinek ajánljuk, aki nehéz élmények, élethelyzetek részese volt, vagy ilyen emberekkel találkozik munkájában.
Az előadás gerincét az alábbi irodalmak jelentik:
- Levine, P.A. (2010) In an Unspoken Voice: How Body Releases Trauma and Restores Goodness. Berkley: North Atlantic Books.
- Rothschild, B. (2000) The Body Remembers: The Psychophysiology of Trauma and Trauma Treatment. New York: Norton.
- Van der Kolk, B.A. (1996) The Body Keeps the Score: Approaches to the Psychobiology of Posttraumatic Stress Disorder. In. Van der Kolk, B.A., MacFarlane, A.C. és Weisaeth, L. (szerk.) Traumatic Stress: The effects of overwhelming experience on mind, body, and society. New York: Guilford Press. 279-303.
Előadó: Szemerey Márton
2014.01.13.
A TESTI KONTAKTUS HELYE ÉS KERETEI
A SZOMATOPSZICHOTERÁPIÁBAN
Az előadás keretében feldolgozásra kerülő szakirodalom:
Transference and Touch
Conger, J. (1994). The Body in Recovery: Somatic Psychotherapy and the Self. Berkley: Frog. 11-18.
Counter-Transference
Conger, J. (1994). The Body in Recovery: Somatic Psychotherapy and the Self. Berkley: Frog. 19-24.
Body psychotherapy without touch: applications for trauma therapy
Rothschild, B. (2002) in Staunton, T. (ed.) Body Psychotherapy. London: Brunner-Routledge. 101-115.
Sexuality and body psychotherapy
Staunton, T. (2002) in Stauton, T. (ed.) Body Psychotherapy. London: Brunner-Routledge. 56-77.
Clinical and ethicalissues
Totton, Nick (2003). Body Psychotherapy – an introduction. Maidenhead: Open University Press. 116-134.
Előadó: Indries Krisztián
2013.12.09.
BEVEZETÉSEK A SZOMATOPSZICHOTERÁPIÁBA
Az előadás keretében feldolgozásra kerülő szakirodalom:
Aposhyan, Susan (2004). Body-Mind Psychotherapy. New York: Norton.
Totton, Nick (2003). Body Psychotherapy – an introduction. Maidenhead: Open University Press.
Előadó: Kántor Árpád
2013.11.11.
A SZOMATOPSZICHOTERÁPIA TÖRTÉNETE
Az előadás keretében feldolgozásra kerülő szakirodalom:
Body-Mind Psychotherapy in Context
Aposhyan, S. (2004). Body-Mind Psychotherapy. New York: Norton. 3-19.
The State of Emergence
Barratt, B.B. (2013) The Emergence of Somatic Psychology and Bodymind Therapy. Houndmills: Palgrave Macmillan. 54-70.
Historical and cultural roots of somatic psychology
Hartley, L. (2004). Somatic Psychology – Body, Mind and Meaning. London: Whurr Publishers Ltd. 11-27.
The Tradition of the Body in Psychotherapy
Smith, E. W. L. (2000). The Body in Psychotherapy. Jefferson: McFarland and Co. 3-28.
Foreign bodies: recovering the history of body psychotherapy
Totton, N. (2002) in Staunton, T. (ed.) Body Psychotherapy. London: Brunner-Routledge.7-26.
Előadó: Dr. Buda László
2013.10.14.
MI SZOMATOPSZICHOTERÁPIA ÉS MI NEM AZ?
Az előadás keretében feldolgozásra kerülő szakirodalom:
Charting the Course – Tasks of Body-Mind Psychotherapy
Aposhyan, S. (2004). Body-Mind Psychotherapy. New York: Norton. 65-85.
Psychology at the Crossroads
Barratt, B.B. (2013) The Emergence of Somatic Psychology and Bodymind Therapy. Houndmills: Palgrave Macmillan. 7-21.
Body oriented psychotherapy. The state of the art in empirical research and evidence-based practice: A clinical research.
Frank R.
http://webspace.qmul.ac.uk/spriebe/publications/pub%20by%20year/2009/2009%20-%20Body%20oriented%20psychotherapy-state%20of%20the%20art-Body%20Movement%20and%20Dance%20in%20Psychotherapy-2009%5B1%5D.pdf
What is Body-Psychotherapy? A European Perspective
Young, C.
http://www.eabp.org/docs/WhatIsBodyPsychotherapy.pdf
Előadó: Szemerey Márton
Szomato Estek Műhelysorozat
2014.05.23.
Én erre – én arra! Énrészek találkozása a szomato-pszichoterápiák és a pszichodráma metszéspontján
Én-békítő szomato-pszichoterápiás és pszichodráma kaland azon keveseknek, akik néha ambivalens módon élnek meg fontos élethelyzeteket, emberi kapcsolatokat. Egységes éneket is szívesen látunk!
Műhelyvezetők:
Szilágyi Vera (klinikai szakpszichológus, fókusz-tréner, pszichodráma vezető)
Hajdu Ráfis Gábor (Mentálhigiénés szakember,bioszisztémikus terapeuta, pszichodráma vezető)
2014.02.28.
A LÁTHATATLAN ELTÁNCOLÁSA – Az “autentikus mozgás” módszer bemutatása
A táncterápia sajátos módszerével ad lehetőséget az egyén kreativitásának a megélésére. A mozgás, a mozdulatlanság ellentéte a tánc, amely kivezető utat kínál a test, a belső és a külső tér, a ritmus, a másik ember, az érzések, érzetek újbóli felfedezéséhez.
A tánc, elvezet önmagamhoz
Új nézőpontot és kapcsolatot alakíthatunk ki régi élményekkel. A táncban való önkifejezés segítségével felismerhetjük és felülvizsgálhatjuk az automatizmusainkat, mintáinkat, a már nem tudatos mozdulatokat, tartásokat.
A tánc, tér élmény is
A táncban a tér az egyik legfontosabb paradigma, amely helyet ad az emberi élet létezésének, amelyben a mozdulat megszülethet. A tér, nem csak kiterjedésében létező valami, hanem kontinuitása, végtelensége van. A tér időben is létező élmény, amely a tánc folyamat során tapasztalássá sűríthető össze. A tér amely körülvesz csak az egyik dimenzió, a másik a belső tér felfedezése, a belső mozgások megismerése.
Műhelyvezető: Dr.Zám Mária, táncterapeuta
2013.11.29.
Transzlégzés műhelybemutató
Ez a transzhoz vezető légzéstechnika – aminek „vivation” az elnevezése – a Grof-i holotróp légzés egy változata. Nem alkalmazunk hiperventillációt, hanem a beszéd kikapcsolásával körkörössé tett légzéssel és speciális beállítódással dolgozunk. Bevezető gyakorlataiban a szemkontaktussal való munka stimulálja a tudattalan nem-verbális emlékeit, amit kapcsolatba hozunk szülő-komplexusunkkal. A tréning a transzlégzés bevezető gyakorlatait tartalmazza.
Műhelyvezető: Tornyossy Mária klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, pszicho-szomatoterapeuta
- 10.25.
A nemzetközi Gendlin hónap alkalmából készült film vetítése.
A filózófus, pszichológus Eugene Gendlin, a fókusz-orientált terápiáról és arról, hogyan képes “élettel telibbé” tenni kapcsolódásaidat szeretteiddel, kollégáiddal és klienseiddel:
Időnként terápiás elméletek messze tudnak vinni a “belső igazságunk”-tól, miközben igyekszünk úgy cselekedni ahogy “a terápia szerint helyes”. Gendlin ezen a lenyűgőző felvételen keresztül, lépésről-lépésre kísér minket az emberi létezés természetéről alkotott gondolkodásmódja felé és megmutatja hogy ez a fajta terápiás kapcsolódás, hogyan képes “meghívni” a kliensek “belső bölcsességét”, hozzásegítve, hogy kapcsolatba kerüljenek a helyzethez viszonyuló testi érzetükkel, ami által megtörténhet a belső változás. Még a negatív, önromboló viselkedésekben is van valami, ami tovább vihet, ily módon megteremtve a lehetőségét annak, hogy elérhetővé, hozzáférhetővé váljon az a “belső iránytű” amely megtalálható minden emberben.
Műhelyvezetők: Zack Boukydis és Kántor Árpád
